Kensingtonban történt 1995 tavaszán, hogy egy nő megmagyarázhatatlan jelenség tanúja volt. Egy régi, átépítését megelőzően ortodox templomként funkcionáló családi házban dolgozott bentlakásos dajkaként.
Egy napon a család egyik tagja sem volt otthon, ezért arra gondolt, titokban sziesztázik egy kicsit, amíg a ház ura haza nem ér.

Hogy le ne bukjon, bezárta a bejárati ajtót, és benne hagyta a kulcsot, mivel úgy gondolta, aki be akar jönni, annak így mindenképp csengetnie kell. Emeleti hálószobájának ajtaját pedig, hogy nyugodtan alhasson, és a huzat ne nyissa azt ki, kitámasztotta egy kisszékkel.

Épphogy lehajtotta fejét, zajt hallott a földszintről, mintha valaki a kilincset babrálná. Sajnálta, hogy mégsem jött össze a pihenés, majd lekiabált főnökének, hogy máris kiveszi belülről a kulcsot, és beengedi. Közben hálószobaajtaja lassan kinyílt, mintha a huzat nyomta volna be, ezért azt hitte, valahogy mégis be tudott menni a gazda. Lesietett, de a kulcs még mindig a zárban volt, főnöke pedig sehol.

Nem értette, honnan érkezett az ajtót benyomó szél, és a mai napig nincs is rá magyarázat, milyen hangot hallott a nő, illetve hogyan nyílt ki az ajtó, hiszen más ember nem volt a házban, az ablakok pedig zárva voltak, így a huzat sem lehetett.