I. Századi kísértet2014.07.07. 21:02, Decter
Az I. században ító ifjabb Plinius a következőképpen számol be egy korabeli kísértetjárásról.
A hagyomány szerint egy athéni házban láncait csörgető, összeaszott öregember kísértete szokott megjelenni. A lakók kiköltöztek a házból, senki sem volt hajlandó élni benne. Ekkor Athenodórosz, a filozófus bérelte ki a házat. Az ifju Augustus, a későbbi római császár egykori tanító mestere cseppet sem vette komolyan a dolgot. Elküldte szolgálóit, lámpát gyújtott, leült és írni kezdett. Éjfél körül lánccsörgés hallatszot, ám Athenodórosz tudomást sem vett róla. A szellem türelmetlenül közelebb lopakodott hozzá, és a feje felett kezdett csörömpölni. Athenodórosz kizavarta, és mikor a kísértet végre eltűnt az udvaron, falevelekkel jelölte meg a nyomát. Másnap kihivatta a város előjáróit, és a megjelőlt helyen felásatta a talajt, ahonnan egy láncravert férfi csontjai bukkantak elő.Miután földi maradványait illő módon eltemették, a kísértet többé nem tért vissza.
A csatamzőket, régi háborúk színhelyét mindig is kísértetjárta helynek tartották. Damascius Vita Isidori című művében arról számol be, hogy 452-ben, mikor a rómaiak a város falainál legyőzték Attila és a hunok seregét, az elesettek szellemei még három napon és éjen át harcoltak, a fegyverzaj jól hallatszotta városban. Pauszaniasz görög útikönyvében felidézi az i. e. 490-es marathóni csata emlékét, mikor az athéniak győzelmet arattak a perzsák felett. A csatazaj és a paripák nyerítése állítólag még 500 év múlva hallható volt éjjelenként.
Ám ha hihetünk Philosztratosz Héróika című művének, a legtöbb kísértet a Trója körüli síkságon bolyongott az i. e. 1200 körül zajló trójai háború után, méghozzá ezer éven át. Megjelenésüket jósjelnek tekintették. A porlepte kísértetek aszályt jelezteek, a verejtékezők esős időt, ha pedig a szellemek vértől csöpögve jelentek meg, pestis fenyegetett. A kísérteteket nem szabadott megsérteni. Hektór szelleme állítólag vízbe fojtott egy fiút, aki durva volt hozzá. A Hektórt végül legyőző fürge léptű Akhilleusz a monda szerint forgószélként jelent meg a csatamezőn. De a türoszi Maximus Disszertáció című művében azt írta, Akhillusz túlvilági életét a trójai Helenével töltötte a fekete tengeri Leuké szigetén, valahol a Duna deltájának a közelében. Éjjelente itt is csatazajt lehetett hallani, és az arra hajózók gyakran arról számoltak be, hogy a parton egy harci táncot járó, aranyozott fegyverzetbe öltözött szőke ifjút láttak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó